---

Friss hírek

---

---

Képgaléria
Archívum

Létezett korai várfal

A napokban első alkalommal végeztek régészeti kutatást a Világörökség részét képező vártemplomnál – bár korábban is készűltek ásatási tervek.

A munkafolyamatok során a földfeltöltési szint meghatározása mellett arról is megbizonyosodtak, amit az archeológiai szakirodalom a torony állásából feltételezett: létezett egy korai várfal, ugyanakkor felszínre kerűltek a középkori sekrestye falmaradványai is. És az északi oldalon, a hajó–szentély találkozásánál, felűgyeltek egy geotechnikai szondát. Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze vezetésével, Botha Zoltán és Zólya Levente régészhallgatók közreműködésével 4–5 helyen szelvényt, illetve szondát nyitottak.

Korai kerítőfal

Az építész is felvetette: a torony helyzete alapján kell lennie korábbi cinteremfalnak. Két kisebb szelvényen megkutatták: a torony északi–északkeleti sarkánál ´s az északkeleti torony közelében. Találtak 85–90 cm széles mészhabarcsba rakott falmaradványt, ami ezzel a korai fallal azonosítható – a felszín alatt, 10–15 cm mélységben jelentkezett. Meglátásuk szerint a korai kerítũfal (cinterem) a 17. század elején kerűlt lebontásra – párhuzamosan a mostani felépűlésével. Rétegtani megfigyeélések és az előkerűlt leletek alapján a 15. század folyamán épűlhetett – tudtuk meg Sófalvi Andrástól. Ha földet hordanak el, állagmegőrzést kell végezni, hogy a csapadék ne károsíthassa. És e kiemelt műemlék esetében a soron következő rehabilitációs munkálatok elképzelhetetlenek régészeti szakvélemény, illetve felűgyelet nélkűl. A megyei tanács célpályázatával finanszírozott kutatást befejezték, de ezen a részen folytatják majd a feltárást.

Sekrestyeleletek

A templom szentélyétől északra, 10–15 cm mélységben, előkerűlt a középkori sekrestye falmaradványa és téglapadlója. Benne falkutatás nem folyt, és a régészeti kutatás során sem találtak olyan nyomokat, amelyek a sekrestye falképeire utalnának. Ha felszínre, bemutatásra kerűl – hogy megvédjék a hőmérséklet–ingadozás és a csapadék károsító hatásaitól –, állagmegőrzési megoldását elő kell készíteni. Földmunka szempontjából megnyugtató a mostani feltárás: se a sekrestyénél, se tőle északra fél méter mélységig nem értek el sírokat, temetkezéseket. Tehát az északi oldalon a föld elhordható, régészeti felűgyelet mellett: sírokat nem bolygatnak.

A kutatószelvények egy részét már befedték, helyűkre kerűltek a gyeptéglák. De fellapoztak egy középkori bizonyosságú templomtörténeti fejezetet.

A kutatás oka és célja

A műemlék templom környezetének rehabilitációs stratégiája szerint első lépés a vizesedés megállítása, ami a freskók mai, rossz állapotát okozta. Középkori templom terűletén, ahol folyamatosan temetkeztek, a drénezést mellőzik. Felszíni árkokkal hatékonyan el lehet vezetni az esővizet, és a föld elhordásával csökkenthető a nedvtartás. Hogy a földet kockázati tényezők nélkűl eltávolíthassák majd, kutatószelvényeket nyitottak: a középkori fejedelemségi jelenségek megmutatják, milyen mélységig lehet a földet legyalulni.

Kapcsolódó cikkek: